XXXIII. Nemzetközi Biblikus Konferencia

Jelentkezési lap (RÉSZTVEVŐI_ magyar) >>>

Jelentkezési lap (RÉSZTVEVŐI_ angol) >>>

Jelentkezési lap (ELŐADÓI_ magyar) >>>

Jelentkezési lap (ELŐADÓI_ angol) >>>

Hermeneutika vagy a bibliai szövegértelmezés változatai
33. Szegedi Nemzetközi Biblikus konferencia 2022. augusztus 23–25.
Szegedi Dóm Látogatóközpont

A konferencia védnökei:
Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök; Prof. Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm rector emeritus (PPKE); Prof. Dr. Oda Wischmeyer, Universität Erlangen; Prof. Dr. Martin Meiser, Universität des Saarlandes; Prof. Dr. Martos Levente Balázs, a Pápai Biblikus Bizottság tagja; Prof. Dr. Kocsis Imre, Pázmány Péter Katolikus Egyetem; Prof. Dr. Pecsuk Ottó Magyar Bibliatársulat fôtitkára/Generalsekretär der Ungarischen. Dr. Kustár Zoltán, Debreceni Református Hittudományi Egyetem; Prof. Dr. Fabiny Tibor, a Hermeneutikai Kutatóközpont igazgatója.

Különlegességek:
A 33. (évenként megrendezett) Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia újdonsága, hogy míg a korábbi években csupán a különböző keresztény felekezetek képviseltették magukat a rendezvényen, az idén először a magyar és külföldi világi egyetemek irodalomelmélettel foglalkozó professzorai is bejelentkeztek a konferenciánkra. A 69 bibliai hermeneutikával foglalkozó tudós résztvevő többsége magyar (45), de jönnek Németországból (10), Romániából (5), Olaszországból (3), Horvátországból (1), Svédországból (1), Nagy-Britanniából (2), Japánból (1) és Zairéből (1) is. Az előadók teljes listája és az előadások beosztása az konferencia honlapján olvasható: https://www.sznbk1988.hu/

Megtisztelő, hogy idén előadóink között köszönthetjük a Római Pápai Biblikus Intézet rektorát, Michael Kolarcikot (SJ) is.

Ebben az évben Martin Meiser saarbrückeni professzor a Gnilka-díj kitüntetettje, az ünnepélyes átadásra augusztus 24-én este fog sor kerülni a Szegedi Dómban, a 19 órakor kezdődő jótékonysági hangverseny keretében.

A hangversenyen közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a különböző egyházak tagjaiból álló kórus. Részletes program a honlapon található.

Mit jelent a bibliai hermeneutika?

Magyarország multikonfesszionális ország, s bár gyakorlatilag ugyanazt a Bibliát olvassák, de a különféle keresztény felekezetek eltérően értelmezik azt. A „bibliai hermeneutika” nem nagyon ismerős fogalom, lássuk, mit is takar.

„Habent sua fata libelli…” – mondotta Terentius (Kr. e. 185–159), vagyis „a könyveknek megvan a maguk sorsa”, amivel nem annyira a könyvek fizikai valójára, hanem inkább a beléjük rejtett üzenetre gondolt. Ez az üzenet azonban a tetszhalál állapotában van egészen addig, amíg nem találkozik olvasójával, ám az üzenet e találkozás pillanatától fogva kiszolgáltatottja is lesz életre keltőjének. Ez a sorsa mind leghétköznapibb üzeneteinknek, mind az irodalmi alkotásoknak, de az írásba foglalt kinyilatkoztatásnak, a Biblia szent szövegének is.

Miért fontos a hermeneutika?

Mivel a keresztény és a zsidó vallási közösségek számára minden későbbi teológiai, morális és jogi gondolkodásuknak a Biblia az alapja, ezért nem mindegy, hogy az olvasók mily módon is közelítik meg azt, hogyan értelmezik. A hermeneutika, azon belül a bibliai hermeneutika a szent szövegek értelmezésének a tudománya: azt vizsgálja, milyen módszerekkel igyekeztek megragadni az olykor több ezeréves szöveg értelmét a különböző korokban.

A konferenciára jelenik meg Oda Wischmeyer vaskos kézikönyve (a magyar fordítás 1118 oldal) „Bibliai hermeneutikák Órigenésztől napjainkig” címmel, amely a keresztény bibliai hermeneutika közel nyolcvan kiemelkedő művelője koncepciójának ismertetésével mutatja be ezt a folyamatot, így tárva elénk mintegy 1800 év változatos szövegértelmezésének történetét. Mivel a 20. század közepétől a hermeneutika tudománya egyre inkább magában foglalja a filozófiai, az irodalmi, a jogi és a művészeti hermeneutikát is, ezért a kötetet záró nagy tanulmányában Arie Zwiep e sokszínűség vázlatos bemutatására vállalkozik sok, napjainkban is élő tudós elgondolásának ismertetésével.

Magyar specialitás

Konferenciánk bemutatja a hazai hermeneutikai kutatás jelentős eredményeit, ami azért jelentős, mert Magyarországon eddig még nem rendeztek olyan konferenciát, amely egyidejűleg mutatná be a bibliai hermeneutikát és az irodalmi, filozófiai, valamint a joghermeneutikai irányzatokat. Sőt, az egyháztörténet és a filozófiatörténet képviselői is csak érintőlegesen foglalkoznak hermeneutikával. Sokan úgy vélik, hogy az egyházi gondolkodás történetét az intézményei vagy eseményei történetének bemutatása tárja fel. A teológiatörténetek sokszor pusztán a szisztematikus teológia (dogmatika) bemutatására, esetleg az eretneknek nevezett irányzatokkal kapcsolatos vitákra fókuszálnak, és ezek a kutatások legfeljebb a filozófiatörténettel lépnek intenzívebb kapcsolatba.

Hermeneutika iránt érdeklődnek

A Biblia értelmezésének változása, a különböző bibliai hermeneutikai koncepciók és azok sokféle irodalomelméleti, filozófiai és egyéb kapcsolódásai új fényben tüntetik fel ezt a majdnem kétezer éves folyamatot, amelynek teljes feltárásában komoly hiányosságok mutatkoznak nemcsak magyar nyelven, hanem a nemzetközi szakirodalomban is. Reméljük, hogy hermeneutikai konferenciánk inspirálni fogja a biblikusokon túl a teológiatörténet kutatóit is, valamint irodalomtudósokat, a történészeket, a filozófusokat, a nyelvészeket, a kulturális antropológia, az esztétika, a klasszika-filológia, sőt a politológia és a jogtudomány művelőit is, hogy átgondolják a szöveg és az olvasója egymáshoz való viszonyát.

Az előadások nyelve

A előadók német, angol és magyar nyelven mutatják be a hazai és a külföldi kutatások eredményeit. Részletes program a honlapon található. A konferencia nyitott, de a részvételhez regisztrálni kell. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Benyik György
SZNBK igazgatója
Információ: 06.20.950.9891

Oda Wischmeyer – Benyik György: Biblische Hermenteutik seit Origenes bis heute
Szeged, SZNBKA 2022.

„Habent sua fata libelli…”, d. h. Bücher haben ihre Schicksale, sagte einmal Terentius im 2. Jh. vor Christus. Dabei dachte er nicht so sehr an den materiellen Bestand der Bücher, sondern eher an ihre verborgene Botschaft. Diese Nachricht liegt als Scheintote da, solange sie auf keine Leser trifft, nach ihrem Zusammentreffen ist sie aber dann diesen ihren Lesern, die sie zum Leben erweckt hatten, auch ausgeliefert. So ergeht es sowohl allen unseren alltäglichen Nachrichten, als auch den literarischen Werken – und auch der verschriftlichten Offenbarung, den heiligen Texten der Bibel.

Da die Bibel sowohl den christlichen, als auch den jüdischen Religionsgemeinschaften der Grund ihrer theologischen, etischen und juristischen Denkens war, war es ihnen überhaupt nicht egal, wie die Leser/innen diese Bibel interpretieren, wie sie sich ihr nähern. Die Hermeneutik, und insbesondere die Bibelhermeneutik ist die Wissenschaft der Auslegungsmethoden von heiligen Texten, die untersucht, in welchen Epochen auf welche Art und Weise versucht wurde, die gegebenenfalls gar mehrere Tausende von Jahren zurückliegenden Texte zu dechiffrieren. Das vorliegende mächtige Handbuch der Bibelhermenutiken stellt die verschiedenen Textinterpretationsweisen von zirka achtzig herausragenden Figuren aus fast 1800 Jahren christlicher Bibelhermeneutik vor, beginnend bei Origenes (n. Chr. 184–234) bis ganz in unsere Tage hinein. Da die Wissenschaft der Hermeneutik ab Mitte des 20. Jahrhunderts immer mehr auch die philosophische, literarische, juristische und Kuntshermeneutik mit umfaßt, skizziert Arie Zwiep in der umfangreichen Abschlußstudie des Bandes diesen Vielfalt, mit der zusammenfassenden Darstellung der Denkweise vieler auch heute noch wirkenden Hermeneuten. Im Namensregister des Handbuchs werden insgesamt über Tausend Wissenschaftler aufgezählt, und das macht klar, daß dieses Werk zum einen eine faktenreiche Skizze der ganzen christlichen Theologiegeschichte ist, und daß zum anderen der mächtige Fluß der Interpretationen der heiligen Texte und Glaubensbekenntnisse auch im Lichte der Diskussion der verschiedenen philosophischen Schulen betrachtet werden kann.

Oda Wischmeyer und ihr Team beseitigt in ihrem Handbuch manche Vorurteile. Zum Beispiel jenes, daß die Bibelhermeneutik nur zur Bibelwissenschaft der protestantischen Kirchen gehören würde, oder daß die historisch-kritische Methoden alle früheren hermeneutischen Versuche ad acta gelegt hätten. Diese und ähnliche Vorurteile klärend, bzw. die Lücken von früheren Fachwerken schließend stellt das vorliegende Handbuch sowohl die Hermeneutik der frühchristlichen Väter vor, als auch die der herausragenden katholischen Theologen: Cassiodor, Augustinus, Gregor dem Großen oder gar die von Sante Pagnini, Roberto Bellarmino. Wir bekommen auch auf solche Fragen eine Antwort, warum z. B. die Hermeneutiken von Alfred Loisy oder Richard Simon zu ihrer Zeit verurteilt wurden, und wie sie dann zum Teil rehabilitiert worden sind von der Enzyklika Providentissimus Deus des Leo XII, bzw. von der Konstitution Dei Verbum des II. Vaticanums.

In heutigen katholischen Kreisen sind die aufgeklärten und pietistischen Wissenschaftler oft kaum bekannt, aber auch in der heutigen protestantischen Forschung ist ein Sammelband, wie dieses unser Handbuch, ein Desiderat. Denn neben der detaillierten Darstellung der hermeneutischen Konzeptionen von Campegius Vitringa, Erasmus von Rotterdam, Kalvin oder Luther, finden wir hier auch die Skizze der in Ungarn bisher weniger bekannten bibelhermeneutischen Konzeptionen von Herder, Locke oder Schleiermacher.

Die auf Deutsch, Englisch und Französisch verfassten Originalstudien wurden von Endre Hamvas, Éva Kocziszky, Krisztina Nemes, Attila Németh, Miklós Szabó und Béla Tóth ins Ungarische übersetzt, und dann von über dreißig ungarischen Hochschullehrern lektoriert. Wir waren daran, die Fachliteraturangaben des Originalhandbuches von 2016 auch mit ungarischsprachiger Bibliographie zu ergänzen, wobei wir öfters feststellen mußten, daß bei etlichen behandelten Hermeneuten keine oder nur ganz spärliche ungarische Fachliteratur aufzufinden war: 32 solche Autoren begegnet man im HBH. Umso erfreulicher ist es, daß mit der ungarischen Übersetzung des HBH nun fast achtzig wichtigen Konzeptionen der Bibelhermeneutik auch auf Ungarisch nachzulesen ist. Zusammenfassend können wir ruhigen Herzens behaupten, daß dieser von Oda Wischmeyer ins Leben gerufene und von meinen ungarischen Kollegen übersetzte Bibelhermeneutikband wird eine große Lücke der ungarischsprachigen theologischen Fachliteratur und Hermeneutikforschung zum Teil füllen können.

Die Übersetzungarbeiten der Texte des HBH wurden vom Herausgeber der ungarischen Ausgabe finanziert; die Kosten der Vorphase wurde zum Teil vom Nationalen Kulturfonds Ungarns getragen; die Umkosten des Druckes übernahm die Both Antal Stiftung. Vielen Dank für alle Unterstützungen!

Die öffentliche Vorstellung des ungarischen Handbuches wird den Auftakt der diesjährigen Internationalen Szegeder Bibelkonferenz bilden. Unseren Plänen nach wird der Band am 23.08.2022 um 11 Uhr im Besucherzentrum des Doms vorgestellt, angeführt von György Benyik, dem Direktor von SZNBK. Seine erhofften Gesprächspartner sind: Prof. Oda Wischmeyer (Erlangen, Friedrich-Alexander-Universität), Martin Meiser (Universität des Saarlandes), Fabiny Tibor, Direktor des Hermeneutischen Forschungszentrums (Budapest, Károli Gáspár Reformierte Universität), Csaba Török (Budapest, Pázmány Péter Katholische Universität), Zoltán Kustár, Direktor der Both Antal Stiftung (Debrecen, Reformierte Theologische Universität). Die Buchvorstellung ist zugleich eine Pressevorführung.

Oda Wischmeyer – Benyik György: Bibliai hermeneutikák Órigenésztől napjainkig.
Szeged, SZNBKA 2022.

„Habent sua fata libelli…”, vagyis a könyveknek megvan a maguk sorsa, mondta egykoron Terentius (Kr. e. 185–159). Ezzel nem annyira a könyvek fizikai valójának a sorsára, hanem inkább a beléjük rejtett üzenetére gondolt. Merthogy ez az üzenet a tetszhalál állapotában van egészen addig, amíg nem találkozik olvasójával, ám aztán ez az üzenet találkozásuk pillanatától fogva kiszolgáltatottja lesz a szöveg életre keltőjének. Ez a sorsa mind leghétköznapibb üzeneteinknek, mind az irodalmi alkotásoknak, sőt az írásba foglalt kinyilatkoztatásnak, a Biblia szent szövegének is.

Mivel a keresztény és a zsidó vallási közösségek számára minden későbbi teológiai, morális és jogi gondolkodásuknak a Biblia képezi az alapját, ezért nem mindegy, hogy az olvasók mily módon is közelítik meg azt, hogyan értelmezik. A hermeneutika, azon belül a bibliai hermeneutika a szent szövegek értelmezésének a tudománya: azt vizsgálja, milyen módszerekkel igyekeztek a különböző korok megragadni az olykor több ezeréves szövegek értelmét.

A kötet német, angol és francia nyelvű tanulmányait Hamvas Endre, Kocziszky Éva, Nemes Krisztina, Németh Attila, Szabó Miklós és Tóth Béla fordította magyarra, a fordításokat 32 irodalomelmélettel foglalkozó egyetemi professzor lektorálta. Igyekeztünk az egyes tanulmányok irodalomjegyzékét a magyar szerzők témába vágó tanulmányaival is bővíteni. Számos jelentős hermeneutát ismertet a Wischmeyer-kötet, akiről sajnos egyáltalán nem vagy alig találtunk magyar nyelvű irodalmat. Örömteli tény, hogy a magyar fordítás segítségével összességében 32 szerző hermeneutikai elképzelése vált elérhetővé a hazai olvasók számára. Összegezve bizton állíthatjuk, hogy a Wischmeyer professzor asszony által jegyzett és a munkatársaimmal magyarra fordított szakmunka hiánypótló kiadványa a magyar teológiai irodalomnak és a hermeneutikai kutatásnak.

Jelen vaskos kézikönyv a keresztény bibliai hermeneutika közel nyolcvan kiemelkedő művelője koncepciójának ismertetésével mutatja be ezt a folyamatot, kezdve Órigenésztől (Kr. u. 184–234) egészen napjainkig, elénk tárva mintegy 1800 év változatos bibliaértelmezésének a történetét. Mivel a 20. század közepétől a hermeneutika tudománya egyre szorosabb kapcsolatban állt a filozófiai, az irodalmi, a jogi és a művészeti hermeneutikával is, ezért a kötetet záró nagy tanulmányában Arie Zwiep e tarka sokszínűség vázlatos bemutatására vállalkozik sok, napjainkban is élő tudós elgondolásának ismertetésével. A kézikönyv névmutatójában több, mint ezer tudós neve szerepel: e mű egyfelől a keresztény teológiatörténetnek adatokban igen gazdag ismertetése, másfelől nyomon követi a szent szövegek és a hitvallások értelmezésének szerteágazó folyamatát a különböző filozófiai iskolák vitájának a fényében is.

Oda Wischmeyer és csapata megdönt néhány előítéletet ebben a műben. Például azt, hogy a bibliai hermeneutika csupán a protestáns egyházak bibliakutatásának lenne a része, vagy hogy a történeti-kritikai módszerek megjelenésével okafogyottá váltak volna a régi hermeneutikai próbálkozások. E tévképzeteket korrigálva és a korábbi szakkönyvek hiányosságait pótolva a kézikönyv bemutatja mind az ókeresztény egyházatyák hermeneutikáit, mind a katolikus egyház kiemelkedő teológusaiét: például Cassiodorusét, Ágostonét, Nagy Szent Gergelyét, vagy éppen Sante Pagniniét és Bellarmin Róbertét. Olyan kérdésekre is választ kapunk, hogy miért ítélték el Alfred Loisy és Richard Simon megközelítését, és hogy aztán részben miként rehabilitálta őket XII. Leó pápa Providentissimus Deus kezdetű enciklikája, illetve a Dei Verbum konstitúció a II. Vatikáni zsinaton.

A felvilágosult és a pietista kutatók jó része ismeretlen a mai katolikus körökben, de napjaink protestáns tudósai sem hoztak létre eddig olyan átfogó szakmunkát, mint ez a gyűjteményes kötet. Campegius Vitringa, Rotterdami Erasmus, Kálvin vagy Luther hermeneutikai elképzeléseinek alapos elemzésével ugyanúgy találkozhatunk e műben, mint Johann Gottfried Herder, John Locke vagy Friedrich Schleiermacher Magyarországon kevéssé ismert bibliai hermeneutikai koncepciójával.

Az eredeti kötet német, angol és francia nyelvű tanulmányait Hamvas Endre, Kocziszky Éva, Nemes Krisztina, Németh Attila, Szabó Miklós és Tóth Béla fordította le magyarra, majd munkájukat több, mint harminc magyar egyetemi oktató lektorálta. Igyekeztük az egyes tanulmányok eredeti, 2016-os nemzetközi irodalomjegyzékét magyar bibliográfiával is kiegészíteni, ám sajnos számos jelentős hermeneutához egyáltalán nem vagy alig találtunk magyar nyelvű szakirodalmat: 32 ilyen szerzőt találtunk a kötetben. Annál örömtelibb tehát az, hogy e magyar fordítás segítségével immár majd nyolcvan kiemelkedő szerző bibliahermeneutikai elképzelése vált elérhetővé a hazai olvasók számára. Összegezve bizton állíthatjuk, hogy a Wischmeyer professzor asszony által jegyzett és a munkatársaimmal magyarra fordított szakmunka hiánypótló kiadványa a magyar teológiai irodalomnak és a hermeneutikai kutatásnak.

A szövegek fordítását a magyar kiadás szerkesztője finanszírozta, a könyv előkészítő munkálatait a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, a nyomtatás költségét pedig a Both Antal Alapítvány vállalta magára. Köszönet érte!

A könyvbemutató az idei Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia nyitó eseménye lesz. A tervek szerint 2022. augusztus 23-án, de. 11 órakor a Dóm Látogatóközpontjában mutatja be a kötetet Benyik György, a SZNBK igazgatója, ahol lehetséges beszélgetőpartnerei: Oda Wischmeyer professzor asszony (Erlangen, Friedrich-Alexander-Universität), Martin Meiser (Universität des Saarlandes), Fabiny Tibor, a Hermeneutikai Kutatóközpont igazgatója (Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem), Török Csaba (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Kustár Zoltán, a Both Antal Alapítvány igazgatója (Debreceni Református Hittudományi Egyetem). Az esemény sajtónyilvános.

A GNILKA-DÍJ ÁTADÁSA ÜNNEPI KONCERT KERETÉBEN

2022. augusztus 24. -én, szerda 19 órakor a szegedi Dómban

1. Nyitó zeneszám
2. A Gnilka-díj története, eddigi díjazottak Benyik György
3. Zene
4. Az idei díjazott életrajzának felolvasása:
5. Zene
6. Laudatio Oláh Zoltán
7. Zene
8. Díjátadás, Martos Levente Balázs, az ünnepelt megszólalása Martin Meiser.
9. Zene
10. Búcsúzás Benyik György
11. Záró Orgona – Simon Bálint

Közreműködők:

• Gyüdi Eszter – szoprán
• Nagy Ágnes – alt
• Varjasi Gyula – tenor
• Altorjay Tamás – basszus
• Simon Bálint – orgona
• Szegedi Egyházi Kórustagok Énekkara
  vezényel: Varjasi Gyula
• Szegedi Szimfonikus Zenekar
  vezényel: Gyüdi Sándor